1939. augusztus 25-én került bemutatásra L. Frank Braum nagysikerű meseregényének filmváltozata, az Óz, a csodák csodája. A film az MGM szárnyai alatt készült, a Magyarországi bemutatója az első szinkronnal 1960. december 8-án, második szinkronnal 1977. január 13-án, a harmadik szinkronnal 1992. december 25-én történt meg az. A negyedik szinkronnal 2000-ben adták ki VHS-en.

A Victor Fleming rendezésében készült musical két Oscart is besöpört, a Legjobb eredeti filmzene és a Legjobb eredeti filmdal kategóriákban. Cannesban Fleming Arany Pálma jelölést is kapott, bár a díjat másnak ítélték oda. A film főszereplői Judy Garland, Ray Bolger, Bert Larh és Jack Haley voltak, mely világhírűvé tette az akkor még 17 éves színésznőt, és a legsikeresebb Óz-könyv adaptációvá nőtte ki magát, annak ellenére, hogy sok újítást tartalmaz es nagyban eltér a könyvtől.

A film elkészülte korántsem volt leányálom. 3 rendezője is volt, az elsőt, Richard Thorpeot két hét forgatás után kirúgták, őt váltotta George Cukor, akinek a Judy Garland által megformált Dorothy természetességét köszönhetjük, hiszen addig egy élő hajasbabára hasonlított leginkább. Cukor aztán az Elfújta a szél forgatásával törődött, őt pedig Victor Fleming váltotta, aki szinte az egész filmet jegyzi.

Ray Bolger volt eredetileg a Bádogember megformálója, ám annyire tetszett neki a Madárijesztő szerepe, hogy elcserélték a karaktereket Buddy Ebsennel. A páncélos jelmeze porított alumíniumból készült, ami olyan súlyos allergiás reakciót váltott ki a színésznél, hogy csaknem belehalt, és élete végéig légzési nehézségekkel küszködött. Helyét később Jack Haley vette át, aki kezdetben nem tudta mi állt Ebsen távozása hátterében.

Judy Garland számára forgatás nem telt éppen a legjobb hangulatban, folyamatosan dolgozott. Az akkor 17 éves színésznőt mind testileg, mind lelkileg megviselték a munkálatok, egy alkalommal, mikor nevetésbe tört ki a forgatáson Fleming lerángatta a sárga útról, megpofozta és azt mondta neki: "Most húzz vissza és dolgozz!"


Már volt szó a mérgező sminkről a cikkben és úgy látszik nem csak a Bádogembert alakító Ebsen sínylette meg a forgatást. Amellett, hogy a Margaret Hamilton által megformált Nyugati Boszorkány sminkjét csak alkohollal lehetett lemosni, egy alkalommal, mikor a banya lángnyelvek kíséretében távozik, Hamilton a jelenet második felvételénél súlyosan megégett. Hat hét múlva tudott csak visszatérni a forgatásra, kaszkadőre 11 napot töltött kórházban.

A forgószeles jelenetbe rengeteg pénzt öltek, amíg megtalálták a tökéletes megoldást. Egy női harisnyát lógattak le a plafonról, amit szélgépekkel fújtak. A teljes díszlet egy makett volt ebben a jelenetben, melyet később a színészek mögé vetítettek, a végeredmény pedig magáért beszél.

1939. augusztus 25-én mutatkozott be tehát az amerikai vásznakon az Óz, a csodák csodája, mely a legsikeresebb Óz adaptációvá nőtte ki magát. Egy egész generáció rajong a filmért, Judy Garlandért és a Somewhere Over the Rainbow című dalért.
Isten éltesse a filmtörténelem egyik legnagyobb gyöngyszemét!

forrás~port.hu, grunge, mirror