Január legelején fedeztem fel a Shadow in the Cloud-ot, és felcsigázott, hogy Roseanne Liang rendező miként formálta át a szexuális zaklatási botrányai miatt kegyvesztett Max Landis (Az erő krónikája, Bright) forgatókönyvét, mely egy igazán B-filmes felütéssel rendelkezik. Tudomásom szerint Liang jelentősen átírta a Chloë Grace Moretz főszereplésével készült szörnyfilmet, és a végeredményen valóban egy jelentős feminista vonal érződik.

A történet 1943-ban kezdődik Új-Zélandon, ahol Maude Garrett (Moretz) légitiszt egy titokzatos dobozzal felkerül egy B–17 Flying Fortress fedélzetére. A legénység tagjai elutasítóak és degradálóak Garrett-tel szemben, azonban a fiatal nőnek nem csupán a szexizmussal, hanem egy gonosz szörnnyel is meg kell küzdenie a légiút során.

Műfaji szempontból részint kamaradráma, részint akció-horror, ugyanakkor a második világháborús közegben egy erősen kortárs párhuzamokkal teli nemi harc is kialakul a teremtett drámai közegben. Roseanne Liang egy megcáfolhatatlan B-filmet készített új-zélandi tőkéből, viszont a Shadow in the Cloud szakértelemmel és ambíciókkal is rendelkezik egyaránt.

A kamaradráma jelleg abból fakad, hogy Garrett a cselekmény jelentős részében a B-17-es forgótorony-lövegében ragad, és többnyire a rádión keresztül kommunikál az elfajzott legénységgel. A lövegben játszódó jelenetsor elsősorban karakterépítő és atmoszférateremtő, azonban erősen stilizált. A katonák rendszerint heccelik Garrett karakterét neménél fogva, és kifejezetten kényelmetlen kommentekkel illetik. A szekvencia során felszínre kerülnek a valós motivációk.

Az akció-horror azonban a Shadow in the Cloud műfaji köntöse, ugyanis a lövegben ragadt Garrett szemtanúja lesz egy gremlin, avagy szörnyecske gépházba jutásának. A vámpírpatkányra hasonlító bestia szabotálja a B-17-est, és a legénység nem hisz Garrett-nek. A kabinból kikerülve azonban egészen hajmeresztő akciójelenetek követik egymást véres és szórakoztató hentelés kíséretében. A fő konfliktusforrásként működő szörnyecskéket bemutatva Liang egy humoros, ám baljós animációval kezdi a filmjét, mely egy világháborús propagandát idéző szkeccs arról, hogy a levegő katonái óvakodjanak a gremlinektől. Egyébként valóban legendák terjengtek a harcászati gépeket szabotáló szörnyecskékről.

A világháborús miliő a nemi szerepkörök szempontjából viszont a Shadow in the Cloud szíve-lelke, hiszen Garrett-nek helyt kell állnia elsősorban katonaként, és másodsorban nőként a becses csomagját őrizve, mely rejtelme kapcsán természetesen kiderülnek információk, ahogyan Garrett titkai sem maradnak felfedetlenül. Sokkoló a gremlin vérengzése és a B-filmes aspektus kimondottan mulatságos, azonban Liang belevaló rendezése által és a nemi szerepek felforgatásával a Shadow in the Cloud túlmutat a műfajifilmes aspektusokon.

Chloë Grace Moretz megfelelően mutat be egy alapjában véve műfaji és nemi szempontból kötött központi karaktert. Amikor szükségszerű, a színésznő komplex érzelmekkel tölti fel a jelenetet, amikor pedig akcióra kerül a sor, Moretz brutális és karakán akciósztárként tündököl a filmben. A további színészek főként hangban jelennek meg, majd fizikai valójukban csak néhányan élik túl a gremlin szabotázsát, viszont kiemelném a B-17-es bombázó kapitányát alakító Callan Mulvey-t és a zöldfülű katonaként bemutatkozó Nick Robinson-t, akik kellő dimenzióval töltenek fel alapvetően szöveges statisztákat.

A formavilág nem kifejezetten izgalmas, többnyire kikacsintó, azonban a filmzene hasonlóan nosztalgikus, elektronikus szintetizátor-centrikus, míg a látványvilág valósággal becsavarodott. Lehetetlen és mégis felvállaltan trash akciójelenetek sora követi egymást, és a suspense technikájában gazdag drámai pillanatok fűszerezik Liang filmjét. A gremlin vizuális megvalósítása egészében CGI, viszont az alacsony költségvetés ellenére kidolgozott és humoros dizájnt kapott. Az élénk stilizálás erősíti a Shadow in the Cloud throwback hangulatát, és a főszereplő fejében megjelenő karakterbemutatások a legénység szempontjából B-filmes fényelése különösen lebilincselő – elsőre Nicolas Winding Refn stílusa jutott róla eszembe.

Az alig 80 perces film feláldozza azonban a jelentőségteljes dramaturgiát a műfajiság oltárán, és némileg képzavaros alkotás kerekedik ki Liang ambíciókkal teli projektjéből. Bár nem tagadom, szórakoztatott, a kamaradráma jelleg szegényes volt, mégis a film jelentős részét tette ki. Miután azonban Moretz karaktere kikerült a lövegből, azonnal elkápráztató marhaság lett a Shadow in the Cloud. Végsősoron izgalmakkal teli, sajátos és intelligens karaktervezette film, a rendezés profi, a látvány adekvát, és Chloë Grace Moretz egy kétségbevonhatatlan posztmodern akciósztár, akinek színészi tehetségét bizonyítja Roseanne Liang akció-horrorja.

A Shadow in the Cloud elérhető 2021. január 1-től lakossági forgalmazásban.