2021. már 09.

Tényleg olyan rossz film a Wonder Woman 1984? – SPOILERES kritika

írta: Csurilla Dániel
Tényleg olyan rossz film a Wonder Woman 1984? – SPOILERES kritika

cheetah-gal-gadot-wonder-woman-1984-images_2.jpg

A tavalyi év végén debütált a Warner Bros. nagyágyúja, a Patty Jenkins által rendezett Wonder Woman 1984 az amerikai mozikban és az HBO Max oldalán. Hazánkban március 9-én válik elérhetővé Gal Gadot szuperhősfilmje az HBO Go kínálatában, úgyhogy idejét láttuk, hogy kivesézzük a WW84-et.

2017-ben hatalmas meglepetéssiker volt az első Wonder Woman, és szinte egyöntetű tetszést váltott ki a nézőkből. Működött szórakoztató szuperhősfilmként, ugyanakkor egyértelműen felemelő, feminista üzenetet is hordozott a maga nagyotmondó, ám végtelenül optimista, színekben és tematikában gazdag módján. A finálé kevésbé sikerült, Zack Snyder-filmbe illő effektparádé lett, azonban jelentős kulturális hatást gyakorolt a befogadókra.

uydfvqvhww7ppbtqdorcqk.jpg

Az elvárások magasak voltak a bejelentett folytatásfilm, a Wonder Woman 1984 kapcsán, és Jenkins szabad kezet kapott a Warner részéről, hogy azt ír és rendez meg, amit csak akar. A DCEU kontinuitására sem kell ügyelnie. Így lett a WW84 egy különálló szuperhőskaland, Jenkins eredeti víziója. Hogy sikerült?

Mindenki szerint rossz film lett. A kritikusok alávalónak, ám továbbra is hangulatos filmnek tartották, míg a kőkemény rajongótábort leszámítva mindenki propagandát, ferdítéseket és színvonaltalan összecsapottságot érzett a Wonder Woman 1984-ben. Mi a probléma?

Az „első” nyitószekvencia egy pazar atlétikai verseny az amazonok között, melyen a fiatal Diana (Lilly Aspell) is részt vesz, azonban csalás árán akar dicsőséghez jutni. Harcos mentora, Antiope (Robin Wright) viszont meggátolja őt, és figyelmezteti, hogy a valódi hősök sosem születtek hazugságból. Diana krédójává, a Wonder Woman 1984 üzenetévé válik az, hogy a hazugságoknak ára van, és az igazi hős feláldozza mindazt, ami a legfontosabb neki.

0649726b-3198-4341-b1f6-f0ba3253f944-ww84-fp-025.jpg

1984-ben burjánzik a reagani kapitalizmus, a dereguláció és a közel-keleti olajháború. A felnőtt Diana (Gal Gadot) Washingtonban, a Smithsonian Múzeumban dolgozik kurátorként. A „második” nyitószekvenciában Diana megakadályoz egy plázában történő rablást. A jelenetsor bugyuta, ám színpompás, kinetikus és retro. Többnyire a Richard Donner-féle Superman-re és a Sam Raimi által rendezett Pókember-filmekre emlékeztetett.

Megismerjük Barbara-t (Kristen Wiig), a szerencsétlen, szemüveges vesztest, aki reménytelen romantikus, és olyan magabiztos és szép akar lenni, mint Diana, aki még mindig Steve Trevor-t (Chris Pine) gyászolja az első film eseményei után. Ezzel egyidőben Max Lord (Pedro Pascal), a csaló médiamogul, olajfaló és hanyagoló apa nagy zűrbe keveredik, és mindent elveszít. Azonban a Smithsonian-be kerül egy rejtélyes kő, amely mindent megváltozat a karakterek életében.

6bdef40c479423235e869de5ce51e3458f8fd99a.png

Ennek a kőnek mágikus ereje van, Diana pedig felfedezi, hogy a múzeum birtokában lévő ereklye a mitikus Kívánságkő, amelyet a Csalás Istene, Dolos készített – aki a kelta mitológiában Loki, a DC képregényekben pedig Sandman. A Kívánságkő azonban úgy működik, mint a folklórból ismert „majomkéz”, tehát valamit ad, azonban valamit el is vesz. A Wonder Woman 1984-ben mindenki ezt a kívánságadó hatalmat akarja kiaknázni, ez a történet mozgatója, ez a „MacGuffin”. Itt kezd gyanús lenni, hogy miről is szól valójában a film.

Diana, Barbara és Max Lord is interakcióba kerül a Kívánságkővel. Diana azt kívánja, hogy visszatérjen életébe Steve Trevor. Barbara dögös és erőteljes akar lenni. Max Lord hatalmat akar, pontosabban, hogy övé legyen a Kívánságkő hatalma, azonban a kívánságoknak áruk van, és a mágikus ereklye hazugságok tárháza. A Diana életébe visszatérő Steve egy másik férfi testében jelenik meg, akit Diana elhunyt szerelmeként érzékel. Erről a cseréről a jóképű férfi mit sem sejt, akaratán kívül költözik Steve a testébe, és a Wonder Woman 1984 itt kezd egészen problémás, később iszonytatóan aggályos lenni.

wonder-woman-1984-bts-e1601043934272-1280x720.jpg

Az első Wonder Woman „partra vetett hal” történetdinamikáját örökíti tovább a folytatásfilm, és ezúttal Steve Trevor kerül egy ismeretlen világba, ahol mozgólépcsők, földalattik és modern légvédelmi vadászgépek vannak. Diana és Steve a Kő, később pedig Max Lord nyomába szegeződnek, hogy megállítsák világuralmi törekvéseit. Lord politikai befolyása a világ leghatalmasabb emberévé teszi a férfit a Kívánságkő erejének hordozójaként.

Mindez alatt Barbara szupererőre tesz szert, viszont elveszíti emberségét, később pedig állatiasodik, és Cheetah lesz belőle. Max Lord kapzsisága egészségének elvesztését, elkerülhetetlen bukást, globális szempontból pedig harmadik világháború közeli állapotot eredményez. Diana kénytelen lemondani arról az egy dologról, amit mindig is akart, vagyis Steve-ről, hogy önfeláldozó hőssé váljon, megmentse a világot, s visszaállítsa a rendet. Terve szerint áldozata után többi ember egyaránt hajlandó lemondani vágyairól, miután belátják, hogy a kívánságoknak hatalmas ára van.

3000_3.jpeg

A Wonder Woman 1984 cselekménye tehát a Kívánságkő, a hazugságok és áruk köré rendeződik, miközben Diana gyakorlatilag megerőszakol – nagyon romantikusan – egy idegen férfit, akinek testében visszatér Steve Trevor. A történet további logikai buktatók sorozatát tárja elénk, ugyanis részről a Cheetah karakter pusztán azt a célt szolgálja, hogy Diana-nak legyen kivel küzdenie a finálé során, míg Diana képességei drasztikusan megváltoznak a folytatásfilmre.

A Cheetah vs. Wonder Woman ütközet a film végén többnyire a sötétben játszódik, kivehetetlen és Jenkins-ék azt próbálták leplezni – hasonlóan az első rész kaotikus végső csatájához –, hogy befejezetlenek a vizuális effektek. Korábban sor kerül a Fehér Házban egy hasonló, még emberi Barbara és Diana közötti csatára, amiben egy megalapozatlan pálfordulás során Barbara karaktere derült égből rosszfiú lesz.

wonder-woman-1984-cheetah-kristen-wiig-1.jpg

Diana képességei szempontjából az a változás történik, hogy a Kő hatására kezdi elveszteni szupererejét, azonban Jenkins ezzel egyidőben újszerű képességekkel ruházta fel a főszereplőt. Diana megtanul teljesen váratlanul, és – ismételten – megalapozatlanul láthatatlanná tenni mágia által tárgyakat, s így lesz egy filmben látható lopakodó Wonder Woman (és Steve Trevor) Láthatatlan Repülője.

A továbbiakban Diana már repülni is megtanul önmagától egy Acélemberhez hasonló, sokkal őszintébb, ám ugyancsak váratlan szekvencia során, mely a film egyik jobban sikerült, felemelő – rossz szóvicc – része. Az Igazság Lasszója a folytatásfilmben nem vallatási eszközként, hanem egyszerű fegyverként jelenik meg a Max Lord és Diana közti párbajt leszámítva.

wonder_woman_1984_screenshot_20201218125833_1_original.jpg

Max nagy terve az, hogy egy szupertitkos katonai műhold segítségével eljuttassa az „igét”, rosszalló kívánságait a világ összes emberének, azonban Diana nagy nehezen megakadályozza ezt az Igazság Lasszójával, és az eszköz segítségével szólítja meg a világ népét. Közben Hans Zimmer önmagától kölcsönzött Beautiful Lie c. témájának taktusai szólnak (Batman Superman ellen). Diana itt kiköpüli a film tanulságát, miszerint a hazugság rossz, és mindenkiből lehet ugyan hős, de előtte le kell mondanunk a vágyainkról, ahogyan Wonder Woman is tette Steve esetében.

A Wonder Woman 1984 naivitása az Egyesült Államokban eluralkodó gyűlöletkampánynak és a Trump-kabinetnek tudható be, ugyanakkor akármennyire is magyaráznánk bele egy mindenkinek megfelelni akaró, 200 millió dolláros blockbuster-be politikai állásfoglalást, valójában felszínes történetmesélésről van szó. Mentségére szolgáljon a filmnek, hogy végsősoron az 1978-as Superman-ben is váratlan időutazás történik.

wonder_woman_1984_1280.jpg

Tagadhatatlanul aggályos a nemi erőszak kérdése a Wonder Woman folytatásában, azonban könnyedén elképzelhető, hogy az igazi rajongók a kívánsághozó hatalom bejáratott és közhelyes ötletén akadtak ki igazán. Egy olyan címmel, mint a Wonder Woman 1984 legalább egy orwelli világot vártunk, viszont a filmben bemutatott társadalom egyszerre kapzsi, mégis önfeláldozó. Képzavar a köbön. Apropó, miért is került 200 millió dollárba a Wonder Woman 1984?

Egyeseket zavar ugyan, szerintem mégis remek színésznő Gal Gadot, és gyakorlatilag arra született, hogy élete végéig Wonder Woman karakterét alakítsa. A Chris Pine-féle Steve Trevor-ral való románca nagy mértékkel adósa az előző részből örökített, karakterek közti kémiának, és újat cseppet sem mond, Gadot és Pine mégis szerethetően tragikusan alakítanak. Karaktereik lezárása PONTOSAN UGYANAZ, mint az előző rész esetében.

66212db0d237d51572889833146d8f8b71-wonder-woman_2x_rsocial_w600.jpg

Kristen Wiig remek komikus géniusz, Barbara karaktere azonban hasonszőrűen ezerszer látott szupergonosz (Batman visszatér, Michelle Pheiffer), Wiig huszonegyedik századi humora pedig cseppet sem segít a lúzerből rosszfiúvá alakuló figura humanizálásában, karakterének mélyítésében, és a Cheetah és a Wonder Woman közti rivalizálás is botcsinálta, olcsójános marketingfogás.

A legrajzfilmszerűbb, mégis az általam leginkább élvezetesnek és szórakoztatónak tartott karakter egyértelműen mindenki kedvenc mandalórija, Pedro Pascal, aki parádés ripacskodással internetes mémmé nőtte ki magát. Színészi játékában felfedeztem egy csipetni Gordon Gekko-t és egy nagy adag Nicolas Cage-féle sámáni színészetet. Pascal karizmatikus rosszfiú, akinek szíves örömest megnézném egy önálló filmjét annak ellenére, hogy Jenkins egy kevésbé működőképes apa-fia háttértörténettel próbálta mélyíteni főgonosza karakterét.

wonder-woman-1984-pedro-pascal-maxwell-lord-character-poster.jpg

Apropó, Max Lord szála még csak el sem lett varrva rendesen. A történet végén megöleli fiát, megbánja tetteit, és egy általa okozott, atomkatasztrófa közeli helyzetben büntetlenül marad – kívánsághozó képességek nélkül, természetesen. Jenkins mentsége az, hogy a tettek „vissza lettek kívánva”, így nem történt meg Lord világuralma, vagy éppen a nemi erőszak Diana által.  

Mindenesetre a Wonder Woman 1984 gyönyörű 35 mm-es filmszalagra lett rögzítve, az operatőr munka káprázatos, a filmzene helyenként nagyívű, mégis intim – Zimmer-hez híven –, míg ezekkel szemben a vizuális effektek alantasak, befejezetlenek. A látványterv és a színhasználat rikítóan pompás, ám helyenként a kevesebb néha több lett volna. Gazdagodott a Wonder Woman mondakör, megtanult levitálni és láthatatlanná tenni dolgokat, illetve egy kikacsintó vendégszerep erejéig visszatért közénk Lynda Carter a mitikus Asteria szerepében a stáblista utáni jelenetben.

202101039.jpg

Patty Jenkins második WW filmje egy agnosztikus bestia, amely kiemelkedő és alávaló aspektusokkal egyaránt rendelkezik. Kétszer láttam az ellentmondásokban úszkáló filmet, és elsőre nagyon tetszett a történet, második megtekintésre pedig egyedül a filmnyelv ragadott magával, és a kritikákat jelenleg is jogosnak tartom annak ellenére, hogy számos bugyuta, ám pazar pillanattal rukkoltak elő a készítők. Szórakoztatónak ugyan kevésbé mondanám, mint önelégültnek, azonban végsősoron kaotikus természete ellenére is egységes egésszé áll össze a WW84.

A Wonder Woman 1984 egy igazi popcorn mozi, csak kár, hogy mindenki otthon látta a filmet, és még nagyobb kár, hogy ennyire elkapkodta Jenkins a forgatókönyvet, és semmi eredetivel nem szolgált. A Senkiföldje-jelenet az első Wonder Woman film ékköve, és a folytatás nem érhet a nyomdokaiba. Idehaza tehát szinkronosan március 9-én válik megtekinthetővé a Wonder Woman 1984, és én még hibái ellenére is ajánlom a megtekintését, mert ilyen látványos filmet mostanában ritkán van alkalmunk kiélvezni.

Szólj hozzá

kritika premier star wars superman donald trump bemutató érdekesség friss batman nicolas cage george orwell trump érdekességek ben affleck kevin spacey zack snyder michael douglas oliver stone filmajánló justice league joe biden hans zimmer biden tőzsdecápák robin wright chris pine patty jenkins wonder woman jason momoa kristen wiig igazság ligája aquaman henry cavill hbo go gal gadot cineart mandalorian cineartblog mandalóri wonder woman 1984