Tom Hanks vadnyugati hírolvasó: A kapitány küldetése – kritika
Az amerikai politikai spektrum szélsőséges közegéből merít ihletet Paul Greengrass (A Bourne-ultimátum, Phillips kapitány) első westernfilmjéhez, melynek főszereplője az átlagember alakjában tetszelgő, mindig megbízható Tom Hanks. Greengrass és Luke Davies (Oroszlán) Paulette Jiles regényét adaptálták. A kapitány küldetése egy felettébb ismerős történetet feldolgozó western, amelyet Tom Hanks hősiesen cipel a hátán.
A polgárháború után Kidd kapitány (Hanks), az egykori Konföderáció tisztje képtelen szembenézni démonjaival, így a déli államokat járva – anyagi ellenszolgáltatás fejében – újságokat olvas fel a kisvárosok lakóinak. Kidd azonban találkozik egy árva kislánnyal, Johanna-val (Helena Zengel), akit kiowa őslakosok neveltek, így a kapitány elhatározza, hogy legközelebbi rokonaihoz szállítja a lányt. Rögös útjuk során összecsiszolódnak, és segítenek egymás gyászának feldolgozásában.
A „gyereket leszállító veterán” története bejáratott filmes toposz, azonban Greengrass szokásos profizmussal, dokumentarista érzékiséggel és remek rendezéssel viszi vászonra a közhelyes fabulát. Annak ellenére, hogy A kapitány küldetése nem kívánja megújítani a műfajt, mégis dramaturgiai szempontból letisztult, technikailag teljesen elfogadható, színészi teljesítmény szempontjából pedig kiemelkedő darab. Tom Hanks és Helena Zengel tagadhatatlan kémiája, a veterán színész tehetsége és az atmoszférikus látképek éltetik a határozottan masírozó, ám lassú, szegényes cselekményt.
Greengrass ugyan belecsempészi a kortárs politikai hadszíntér konfliktusait a westernbe, azonban cseppet sem arrogáns módon. A városokat járó, hírolvasó kapitány alakja egyszerre profetikus, bölcs mesélő, szórakozást nyújtó jelenlét és a jövő hírnöke Hanks összetett alakításának kíséretében. A polgárháború utáni időszakban Kidd kapitány bűntudattal küzd, azonban elfogadja a változást és az északi államok győzelmét, viszont a filmben feltérképezett társadalmi közeg nem képes belátni ugyanezt.
A műfaji akadályok banditák formájában jelennek meg, és egy road movie hangulatát idézik a változatos helyszínek. A kapitány küldetése pontosan annyira vállalkozik, hogy szűk 120 percben kalandos érzelmi keresztútra kalauzolja a nézőt, miközben szerethető karaktereket hoz helyzetekbe, és a film mindkét esetben adekvát sikert arat. Ugyanakkor kiszámítható és túlságosan is biztonságos a film, valamint egyetlen emlékezetes pillanatot sem okoz A kapitány küldetése, mely valóban küldetésszerű, rutinmunkának hathat a legtöbb néző számára.
Helyenként vonagló a cselekmény, viszont egy-két szívmelengető pillanatban és több feszült lövöldözésben osztozunk az alapvetően szimpatikus főszereplőkkel. Az öreges, kopott történetet tematikában gazdagon feldolgozó Greengrass egy újabb korrekt és átgondolt filmje A kapitány küldetése, mely ismételten bizonyítja Tom Hanks kétségtelen megbízhatóságát. A haldokló műfaj szerelmeseinek, illetőleg a főszereplő színész rajongóinak egyaránt tudom ajánlani a filmet.
A kapitány küldetése január 15-től elérhető a Netflix kínálatában.