A valaha virágzó magyar animációs ipar, ahol napjainkig emlékezetes, sokak gyerekkori kedvencét jelentő rajzfilmek készültek, sokat vesztett a rendszerváltást követő években. A vasfüggöny felemelkedésével megnyílt Kelet-Európa számára a nyugati piac, a kicsi, de sikeres és minőségi magyar animációs vállalatoknak pedig új üzleti ellenfelekkel kellett szembenézniük, köztük az animáció amerikai óriásával, a Walt Disney Pictures-el is. A video- és később a DVD, valamint digitális technikák elterjedése még jobban visszaszorította az elsősorban televízióra készült magyar animációs filmeket, a 2000-es évekre pedig mérvadóvá vált a szakmában a CGI-technológia és a számítógépes animáció is, ami technikai szinten is korlátozta a magyar animáció népszerűségét. A magyar televíziós animációs filmeket napjainkra szinte teljes egészében kiszorították a nagyobb vállalatok műsorai.

Nem egy próbálkozás született az egészestés animációk népszerűsítésére is hazánkban, és bár egyes filmek értek el sikereket a téren (mint pl. a Macskafogó 2. része), a legtöbbjük a nagyközönség számára ismeretlen maradt (Egon és Dönci, Manieggs), vagy egyszerűen katasztrofálisan alakított (Kis Vuk). Természetesen napjainkig emlékszünk a sok ikonikussá vált magyar animációs karakterre, akiket a nosztalgia valószínűleg sokáig életben tart még, az viszont egészen biztos, hogy a magyar animációkészítés közel sem olyan népszerű, mint régen – amikor nem csak Magyarországon, de egész Kelet-Európában sugározták a hazai gyártású rajzfilmeket.

Talán éppen ezért mindig öröm hallani arról, amikor egy-egy stúdió újabb, modern animációkkal igyekszik népszerűsíteni a magyar filmkészítést – ilyesmi gyerekfilmnek készül a Janó Manó is, a legújabb magyar animációs film, ami 13 részes sorozat formájában lesz elérhető hamarosan a közönség számára.

A történet alapötlete, valamint a címszereplő figura még 2016-ban született; alkotóik, az író-rendező páros Herkó Attila és Miklósy Zoltán, a Magyar Média Mecenatúra programban mutatták be ötletüket, és hamarosan lehetőséget kaptak sorozatuk első részének elkészítésére. A sorozat – teljes címén Janó Manó és az elveszett harmatcseppek – az első rész pozitív fogadtatását követően indulhatott be, és azóta folyamatosan munkálatok zajlanak az első évad elkészítésén.

A történet főszereplője természetesen a címben is megjelenő Janó Manó, aki Csupalomb erdő védelmezőjeként tevékenykedik. Nemcsak az erdőlakók biztonságára figyel, de fontos feladata az is, hogy az összegyűjtött harmatcseppekből gyógyító varázsitalt készítsen – ahogy az azonban a címből is kiderül, a harmatcseppek egy váratlan napon eltűnnek. Janó azonnal útra kerekedik, hogy visszaállítsa a békét otthonában, kalandos utazásaira pedig jó barátja, a szentjánosbogár Zizegő Zizzencs is elkíséri.

Az elsősorban kisgyerekeket célzó animáció talán legkülönösebb jellegzetessége a látvány, ami két- és háromdimenziós számítógépes animáció segítségével jött létre. Bár a helyszínek legtöbbje háromdimenziós térben lett megalkotva, a karakterek kétdimenziósak – ez összességében egy modern hatású, de kellemesen rajzfilmszerű világot eredményez, élénk színekkel és egyszerű, de kidolgozott figurákkal.

Mint a legtöbb animációs filmnél, a Janó Manó esetében is a szinkronhangok készültek el elsőként. Janó hangját Harsányi Gábor, a mesélőt Epres Attila, a történet főgonoszaként működő sötét mágust pedig Reviczky Gábor szólaltatja meg. Az egyelőre ismeretlen, további karakterek szerepében pedig többek közt Faragó Andrást, Kőszegi Ákost, Csankó Zoltánt, Kerekes Józsefet, Rékasi Károlyt és Kálid Artúrt hallhatjuk.

A Janó Manó első évadának készítése már 2020 novemberében befejeződött, hamarosan elérhetővé válik a magyar közönség számára is. Az UMAKIDZ YouTube-csatornán már megtekinthető az első 6 rész is, ami előreláthatóan május végén fog teljes évaddá bővülni.