A lista készítésekor a legfontosabb tényező a relevancia volt a filmek rangsorolását illetően. Nagyon sok film nem került be a sorba, azonban fontos megemlíteni azokat, témájukat és készítőiket. Francis Ford Coppola korszakalkotó thrillere, A magánbeszélgetés és az azt megelőző Antonioni-féle Nagyítás rokonfilmek, azonban más metódus áll a hátterükben. A maguk módján a központi nyomozás technikailag bravúros, témájukat illetően nem olyan konkrét viszont. Hasonló a helyzet a Brian De Palma-rendezte Halál a hídon kapcsán. Sajnos amennyire izgalmas, szatirikus, impozáns és ügyesen megírt J. C. Chandor két filmje – Krízispont, Egy durva év – vagy Spielberg technikailag szintúgy elismert München, illetve A Pentagon titkai c. alkotásai, nem került fel a listára.

10. A keselyű három napja

A Nixon-kormány végével bekövetkezett a politikai thriller korszaka Hollywoodban. A Sydney Pollack által rendezett 1975-ös Robert Redford film nagy mértékben adósa a Watergate-botránynak. Egy fiatal bürokrata hazugságok hálójába keveredik, és menekülni kényszerül, hogy tisztázza a nevét. Mesterien fényképezett, izgalmas és kényelmetlen film. Az 1976-os Dustin Hoffman-féle Maraton életre-halálra lényegében A keselyű három napjának másolata, ahogyan az utóbbi majd 45 év politikai filmjei is, így Redford elismert filmjének méltó helye van a toplistán.

9. Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza

Katheryn Bigelow Bin Láden-filmje politikai filmes publikálásainak második darabja az Oscar-nyertes A bombák földjén után. A Zero Dark Thirty eredetileg a sikertelen hajszának dramatizálása lett volna, viszont 2011. májusában minden megváltozott, és átírták a filmkészítők a forgatókönyvet. Jessica Chestain karaktere megtestesíti azt a számos női hivatalnokot, akiknek eltökélt szándéka volt kézre keríteni a hírhedt al-Káida vezért. A film harmadik felvonására építkező két óra után egy hihetetlenül izgalmas, meglepően sötét és minden bizonnyal valós leszámolásnak leszünk tanúi. Egy profin és empatikusan kivitelezett film a női szerepkörökről, a megszállotságról és egy nemzet bosszújáról.

8. Az elnök emberei

Redford filmes karrierjének csúcsa volt a 70-es évek, és egyik legjobb filmje az ikonikus színész főszereplésével Az elnök emberei. Dustin Hoffman és Robert Redford újságíró párosának kémiája dinamikus és legendás. Alan J. Pakula rendezése színtiszta, tényközlő és bravúrosan dramatizált újraértelmezése az újságírói munkának és az igazság kutatásának. Az elnök emberei leleplezi a hazugságokat, ijesztő atmoszférát teremt és filmkészítők tízezreit inspirálja 1976 óta. Talán A keselyű három napjának sikere nélkül nem lenne Az elnök emberei, de Pakula filmje nélkül nem lenne hiteles politikai thriller, mely aktuális, valós eseményeket dolgoz fel kellő bátorsággal.

7. A chicagói 7-ek tárgyalása

Egészen véletlenül hetedik A chicagói 7-ek, azonban Aaron Sorkin feszes, izgalmas és informatív szövegkönyvével, illetve határozott és bravúros rendezésével minden második évtizedben megújítja a jogi drámát – ezúttal egy erősen politikai miliőben. A szereplőgárda példaértékű, a témák szívbe markolóan relevánsak és az üzenet ennél sürgetőbb már nem is lehetne. Minden bizonnyal a keserves mozis év egyik legjobb filmje a Netflixen debütált politikai ensemble.

6. Az Argo-akció

Ben Affleck első rendezése, a hihetetlenül alulértékelt Hideg nyomon után belevágott egy megtörtént eseten alapuló filmbe. Az iráni krízist és a sikeres CIA mentőakciót bemutató politikai thriller sikerének titka egy elszánt csapat kisember, akik jót akartnak cselekedni a megfelelő helyen, a megfelelő időben. Az Argo-akció kontrasztba állítja a politikai, bürokrata döntéshozást és a mindent jobban tudó kisember toposzát, és sikerrel jár a túlzsúfolt műfaj keretei között, illetve a film számos különböző, releváns értelmezését tekintve egyaránt. Olyan profin rendezi a színészeit és saját magát, mintha Affleck erre a műfajra született volna. Kevés az olyan intelligens közönségbarát film, mint Az Argo-akció.

5. Amerika kapitány: A tél katonája

A Marvel leginkább elismert műfaji próbálkozása Chris Evans második szólófilmje, és a Russo-fivérek Marvel debütje. Az ügyesen és meta módon Robert Redfordot castingoló rendezőpáros ugyancsak felettébb profin kezelik a politikai thriller műfaját. Témákban gazdag – egy képregényadaptáció ellenére – és tétben hatalmas. Kormányzati megfigyelések, besúgás, menekülés, mívesen koreografált akciójelenetek, hiteles színészi játék és színészi jelenlét, Chris Evans egyik legjobb alakítása… Soroljam még? Jó film.

4. V mint vérhosszú

Az Alan Moore írása nyomán készült, orwell-i világot mutató amerikai-brit film nagyra becsült számos műfajban. Működik politikai thrillerként, akció-kalandfilmként, valamint romantikus dráma és politikai szatíra szempontjából úgy, mint egyfajta szuperhősfilm. A részint James McTeigue, részben Wachowski-testvérek által rendezett film precízen dramatizált, ijesztő világkép, Hugo Weaving lenyűgöző fizikális és hangjátéka pedig beivódott a köztudatba. Lebilincselő világkép, letaglózó emberi történetek. Emlékezni fogunk még sokáig november 5-re.

3. Spotlight – Egy nyomozás részletei

Szükségszerű, hogy Tom McCarthy újságíró drámája Az elnök emberei előtt szerepelje, akármennyire is megbotránkoztató lehet. De hadd fejtsem ki. A Spotlight sikerének titka a hitelesség. Ez jelent újságírói és epikai hitelt is egyben. Tényszerű, száraz és igaz. A katolikus papok abúzusának leleplezése pont egy olyan téma, mely nem kap megfelelő reprezentációt a médiában. Az áldozatok neve a felejtés homályába vész hetek alatt, és sokan cseppet sem tekintenek politikailag fontos kérdésként az egyházak szexuális zaklatási ügyeire, azonban ettől csak még keserűbb, még sürgetőbb a téma, melyre pontos megoldás évszázadok alatt sem született. Elhallgatás övez számtalan olyan történetet, melynek emléket állít a Spotlight. A filmet lélegzetvisszafojtva figyeljük, mert nem azokkal az eszközökkel játszik, mint a „szokásos díjfilm”. Tényeket, valós helyzeteket, tiszta dramaturgiát és embereket látunk, vagyis profi módon megrendezett, tehetséges színészeket, akik hiteles alakítást nyújtanak egy realista, szinte dokumentarista forgatókönyv által.

2. A Bourne-ultimátum

Paul Greengrass karrierjének csúcsán, a 2007-es Bourne-filmmel közvetített egy szórakoztató popcorn-mozit és egy lélegzetelállító politikai thrillert egyszerre. A rázkódó kamera sosem volt olyan pontos, mint Greengrass dokumentarista rendezésében. Matt Damon remekel. A film vágása, hangvilága és operatőri munkája a műfaj élvonalas képviselőjévé teszik A Bourne-ultimátumot. Látványos akciómozi, mely lelkiismeretesen garantálja a kikapcsolódást, ugyanakkor atmoszférája klausztrofóbiába és paranoiába taszítja a befogadót. Ami a nagyköltségvetésű politikai thrillereket illeti, A Bourne-ultimátum messze a legjobb. Nehéz lenne megcáfolni.

1. A hatalom árnyékában

George Clooney és Ryan Gosling összeáll, hogy megmutassák, hogy működik Washington. A hatalom árnyékában egy (szinte) kisköltségvetésű, sötét, atmoszférateremtő, kontrasztos és mocskos műfaji film. Azért a legjobb politikai thriller – lekörözve A Bourne-ultimátumot – mert a lehető legnagyobb hitelességre törekszik egy korrupt elnökjelölt bemutatására, s annak bukására a legkevésbé hatásvadász módszerekkel. Különösen érdekessé azonban akkor válik a film, amikor Gosling karakterének bukástörténeteként tekintünk rá. A film során a kampánymenedzser mindent megtesz azért, hogy az elnökjelölt előrébb jusson – s ez jelent eltusolást, zsarolást és számtalan hazugságot a részéről. Ahogyan az utóbbi évek politikai sémái állnak, úgy nem nehéz elképzelni, hogy Washington valóban olyan, mint azt A hatalom árnyékában elénk tárja. Mindenki hazudik, és mindegy, melyik oldalon állsz. Az összeesküvés filmek műfajának tökéletes ellentézise, mely tematika és forma szempontjából is egy vizuálisan tiszta filmet láttat. A politikai történetet egy komor, rideg világban, a neo-noir műfajában ismerteti Clooney, akinek precíz rendezése és pályafutásának legjobb alakítása tetszeleg 2011-es filmjében. Ha létezik valaki Hollywoodban, aki el tudja nekünk magyarázni hitelesen, izgalmasan és tragikusan, hogy működik a politika, akkor az Ryan Gosling. A film alulértékelt és kevesek által ismert, így még fontosabb az, hogy eljusson a megfelelő befogadóhoz. Majd tíz év távlatában is a műfaj nyertese.