Chapter 13: The Jedi

A kirobbanó és élvezetes előző rész után izgalommal vártuk Ashoka Tano és az őt alakító Rosario Dawson élőszereplős bemutatkozását, kire a fejezet címe is utal. A The Jedi-t ismét Dave Filoni rendezte, s meg kell jegyezni, hogy a The Mandalorian pilot epizódjáért is ő volt a felelős, mely bár elvégzi a munkát, nem kifogástalan kezdés az animációs háttérrel rendelkező filmkészítő számára, illetve Filoni jegyezte a sorozat leggyengébb, legfelejthetőbb epizódját is (Chapter 5: The Gunslinger). Az elvárásokat azonban rendkívüli mértékben múlta felül a rendező, ugyanis a The Jedi az eddigi legjobb része a közkedvelt sorozatnak.

Miután Mando (Pedro Pascal) Bo-Katan javaslatára a Corvus erdőbolygóra megy, hogy megkeresse a jedi mestert és leszállítsa a Gyermeket, váratlan akadályokba ütközik. A bolygót ugyanis egy szeparatista magisztrátus kerítette hatalmába, kivel Ashoka Tano felvette a harcot. Az epizód gonosztevője Morgan Elsbeth (Diana Lee Inosanto), aki felbéreli Mando-t, hogy végezzen a „garázdálkodó jedivel”, azonban Din Djarin-nak más tervei vannak.

Ashoka bemutatkozása a rendkívül izgalmas és stílusos nyitójelenetben történik meg. A bravúros, pazar szekvencia tele van késleltetéssel és misztériummal, valamint az egész epizód szamurájfilmekbe illő zenét, karaktereket és hangulatot sejtet. Dawson remek választás volt a jedi szerepére, és sajátos olvasatot kapunk Ashoka karaktere kapcsán, aki a sorozat egyik utolsó, élő jedi mesterévé válik. Hasonlóan Yoda (A Birodalom visszavág), illetve Luke (Az utolsó Jedik) kelletlen segítségnyújtásához, Ashoka is vonakodik a felmerült helyzetben Baby Yoda-val foglalkozni, akinek végre kiderül igazi neve, háttértörténete, valamint az édes teremtményben rejlő potenciál és benne lakozó konfliktusok.

A világépítés továbbra is rendkívül elegáns, stílusos és látványos. A Corvus bolygó egy lepusztult, sivár, méregzöld planéta. Az erdőséget látszólag teljesen kizsákmányolta a magisztrátus. Látványvilág és hangkeverés szempontjából lézerharcokat, végre fénykardharcokat és rengeteg intrikát kapunk ebben az epizódban. Ludwig Göransson saját Erő-témájú zenéje megható és zseniális, továbbá a klasszikus The Mandalorian filmzene is egyfajta folk-szamuráj beütést kap.

A Kurosawa-filmek hangulatát idéző epizód ugyanakkor erőteljesen építkezik Genndy Tartakovsky Klónok háborúja animációs sorozatára – különösen a vizuális történetmesélés által. Kiemelkedő az Ashoka táborában töltött, történetet előre görgető szekvencia, illetőleg a végső leszámolás Ashoka és Elsbeth között. A hangvilág továbbra is elborult, kreatív és rendkívül precíz. Az Ashoka és Elsbeth közötti néma, stiláris küzdelem valószínűleg az egyik legizgalmasabb Star Wars ütközet, mely erősen szamurájfilmes hatást gyakorol a befogadóra. Leküzdve a fenyegetést Mando és Ashoka felszabadítják a Corvus bolygóját, s kiderül egy nagy csavar, ki állhat a színfalak mögött.

Humorban sem fogja azonban vissza magát az epizód, valamint további karakterépítést kapunk Mando és Baby Yoda között. Tematikai szempontból és Star Wars-univerzumépítés kapcsán gazdag, mesteri módon kivitelezett, a széria egyik legszínvonalasabb és legfontosabb része. A stáblista alatt futó koncepciós rajzok számos easter egg-et, érdekes eltéréseket mutatnak az epizódban látottaktól. Ahogyan a második évad elhagyta a félidőt, úgy kezd kirajzolódni, hová futhat ki a cselekmény, és ha beigazolódik, a Star Wars-legendák és az animációs sorozatok további karakterei mutatkozhatnak be élőszereplős változatban.