A film, amely egy szerelmes levél az önpusztításhoz, az önfelfedezéshez és a halhatatlan barátsághoz.

Thomas Vinterberg már korábban is megmutatta, ő nagyon is tud filmet készíteni, azonban talán a Még egy kört mindenkinek lett az eddigi legjobb. Nagyon könnyen elmerül benne az ember, miközben játszi könnyedséggel meséli el azt a krízist, amelyen minden felnőtt keresztül megy egyszer: amikor rájövünk, hogy belefásultunk a mindennapokba és már gyötrő az unalom és a magány.

Az író-rendező lefegyverző eleganciával dobja be a témát és mindent pezsdítő és nem utolsó sorban hihető módon mutatja be egy maroknyi középiskolai tanár szemszögéből. Egy hipotézist tesztelnek, miszerint az ember 0,05 százalékkal kevesebb alkoholszinttel a vérében születik meg. Ezért elhatározzák, hogy Hemingwayhez hasonlóan minden hétköznap reggeltől este nyolcig annyit isznak, hogy pontosan 0,05% legyen a véralkoholszintjük. Ez eleinte segít nekik lazábban kezelni az életet és a hirtelen sokkal izgalmasabban tanítanak, sikereket érnek el a diákjaikkal. Azonban, ahogy az várható, ha alkoholról van szó hamarosan déli irányt vesznek az események, elkezdődnek a bonyodalmak, fény derül családi titkokra.

 Zseniális alakításokat láthatunk a főszereplőktől de különös képpen Mads Mikkelsentől. A film egy nem túl provokatív tragikomédia az élet élvezeteiről. Mindemelett feldolgozza a dán nemzet egyik problémáját (ami egyébként nem exklúzívan csak rájuk vonatkozik), az túlzott alkoholfogyasztást. Morális és szociális kérdéseket vet fel, amelyre a válaszokat a néző maga döntheti el, nem igazán ítélkezik.

Ami a film kamerakezelését illeti, nem igyekszik túlságosan extravagáns lenni, nincsenek hatalmas operatőri bravúrok, helyette a minimalizmusra törekszik és csak akkor villant, amikor arra indoka van. Ilyenek például a néha émelygős kézikamerás felvételek, de ezt sem túlozzák el. Mindezt felemelő filmezen kíséri amiegyszerre grandiózus és hétköznapi, tökéletesen kiegyenlítve egymást.

A Vinterberg és Mikkelsen egyébként dolgozott már együtt korábban A vadászat című filmben.

Mindenkinek ajánljuk, aki fogékony az intelligens szórakozásra.