Nehéz nem szeretni a Senkit, ugyanis számtalan értékes szakember dolgozott azon, hogy élvezetes akciómozit készítsenek. A film rendezője Ilya Naishuller, aki korábban az első first-person shooter filmet készítette (Hardcore Henry), míg a Senki szerzője a John Wick-filmek veterán forgatókönyvírója, Derek Kolstad. A Breaking Bad és a Better Call Saul sztárjával, a remek karakterszínészből lett akciósztárral, Bob Odenkirk-kel az élen a Senki ugyan a John Wick másolataként tekinthető, mégis iszonyatosan szórakoztató film.

A történet szerint Hutch Mansell (Odenkirk) látszólag egy senki, egy kertvárosi, családos apuka, akinek monoton élete megváltozik, amikor képtelen megvédeni családját egy betöréses rablás folyamán. A férfi elindul önmaga újbóli felfedezése útján, amikor elfojtott dühében péppé veri egy befolyásos maffiavezér (Aleksei Serebryakov) családtagját, aki Hutch nyomába szegeződik. Az átlagember perszónáját levetve Hutch kénytelen visszatérni elfeledett múltjához, hogy megvédje családját és bizonyságot tegyen önmagának férfiasságáról.

A Senki egy szűk 90 perces akciófilm, ami garancia arra, hogy Bob Odenkirk nem fogható skatulyába, és igenis hatásos akciószínész válhat belőle. Hutch karaktere és a film egyaránt párhuzamba állítható Keanu Reeves-szel és a John Wick-kel, viszont ez az átfedés nem tükrözi a valóságot, ugyanis a Senki még a sokkal sikeresebb inspiráció ellenére is megfékezhetetlen saját története feltárásában pazarul koreografált akciójelenetek, feszült helyzetek és remek műfaji filmes érzékenység kíséretében. Témamegjelölés szempontjából letisztult, gyakorta együgyű, mégis parádésan üdítő.

A John Wick-kel ellentétben a Senki öncélú módon veti a maffia elé rejtett múltú főszereplőjét, aki önmaga előtt akar tanúbizonyságot tenni arról, hogy még nem múlt el a régi láng az adrenalin és a vérengzés iránt. Hutch jellemében éppen annyira jellegzetes pszichopátia lelhető fel, mint Wick karakterében, viszont ez senkit sem érdekel. Naishuller filmje lassan, ám biztosan építkezik stílusos képi világgal, hálás és lelkes mellékszereplői alakításokkal Connie Nielsen és Christopher Lloyd részéről és remek szórakozást biztosít játékideje folyamán.

Korhatáros, önkényes, viszont iszonytatóan kellemes felüdülés a Senki, mely hibádzik elkapkodott világépítése, hiányos eredetisége és felszínes karakterábrázolása szempontjából, viszont műfaji filmként megállja a próbát, sőt felülmúlja az elvárásokat. Bob Odenkirk elkötelezett, vicces, tragikus hős, ugyanakkor képes fenyegető jelenlétet és kellő karizmát mutatni ahhoz, hogy elvigye a hátán a Senkit, melyet a zsánerfilmek rajongóinak önfeledten ajánlok.