Filmgyűjtemény az intézményes rasszizmus nagykönyvéből: Kis fejsze – kritika
Kevés számottevő antológiasorozat készült, mely nem stílusgyakorlat, vagy szatíra szempontjából közelíti meg az egyedi formát. Steve McQueen minisorozata egyes kritikusok szerint vizsgálható filmgyűjteménynek, és a Kis fejsze megtekintése után ez a problémakör tökéletes értelmet nyert számomra.
A BBC és az Amazon Prime Video finanszírozásában az Éhség és a 12 év rabszolgaság ünnepelt rendezője korlátlan szabadságot kapott, hogy elkészíthesse a Kis fejszét, mely a brit fekete történelem egy antológiagyűjteménye az intézményes rasszizmusról, a szegregációról és a fekete kultúráról. Kiemelkedő, hogy nem csupán celluloidra dolgozott, mely rendkívül ritka egy átlagos sorozat esetében, hanem teljes kreatív kontrollt élvezett a történetek linearitása, az epizódok játékideje és a szereplőválogatás szempontjából.
Az öt különböző epizód – melyekre nyugodtan tekinthetünk játékfilmekként – átfogó, meghökkentően hatásos és szerfelett visszafogott rendezés formájában alkotnak képet a felsorolt témákról, melyek megállják a helyüket a 20. század közegében, s egyaránt rendelkeznek kortárs relevanciával. A filmek változatosak, főként magas színvonalúak, valamint a mozi és a sorozat határait bátran feszegetik.
Mangrove:
A 128 perc hosszúságú történelmi film az 1971-ben elhíresült mangrove-i 9-ek tárgyalása köré épülő korkép és jogi dráma. A címszereplő étterem tulajdonosát, Frank Crichlow-t (Shaun Parkers) szisztematikusan üldözte a korrupt és rasszista brit rendőrség, és megfélemlítő módszerekkel próbálta kisemmizni a nyugat-londoni telephelyéről. Azonban a Mangrove üzlet a fekete ellenállás kulturális és szociális központjává vált a brit Fekete Párduc mozgalom vezetője, Altheia Jones-LeCointe (Letitia Wright) segítségével.
A két felvonásból álló film első része a rendőrségi brutalitás és az ellentüntetés köré épül, míg a második fele a tárgyalásról szól. Mindkét felvonás kijózanító, áttörő ábrázolása az 1970-es évek hatósági korrupciójának és a nyughatatlan fekete mozgalomnak. Parkers és Wright színvonalas játéka mellett McQueen briliáns rendezése, a feszes vágástempó és a lehengerlő filmzene kimagasló játékfilmmé teszi a Mangrove-ot.
Erőteljesen érvek szólnak amellett, hogy a Mangrove játékideje bőségesen elegendő lett volna egy 90 perces történethez, viszont McQueen különálló filmként, sajátos dramaturgiájú történetként kezeli mind az öt fejezetet. A kilenc mangrove-i vádlott közül csupán néhány komplex karaktert kapunk, viszont érdemben egységes egésszé áll össze a Kis fejsze-antológia első fejezete, mely a filmgyűjtemény egyik legékesebb darabja. Az igazság kutatásának felemelő története.
Lovers Rock:
Az alig 70 perces Lovers Rock a Kis fejsze másik igencsak kiemelkedő darabja, mely szintén a nyugat-londoni miliőben játszódik 1980-ban. A reggae partin zajló történet egy szerelmespár, Franklyn (Micheal Ward) és Martha (Amarah-Jae St. Aubyn) találkozását meséli el szűk drámai keretek között helyszín és időkezelés szempontjából.
A Lovers Rock egy intim, megható és ünnepélyes bemutatása az 1980-as évek fekete zenéjének, a közösségnek és a határtalan örömnek. A reggae partin összegyűlő fiatalok életkedvét és optimizmusát még az áramszünet sem veheti el, mit követően a diszkózenét a cappella szólamok váltják fel, s előtűnnek a McQueen-re leginkább jellemző hosszú beállítások. A játékfilm érdemi konfliktussal nem rendelkezik, viszont egy érzésfilm hangulatát kelti, s korlenyomatként funkcionál. Shabier Kirchner operatőr meghitt és érzéki munkája a Lovers Rock esetében a leginkább számottevő.
A második fejezet szinte tökéletes dramaturgiával rendelkezik. McQueen ismételten precíz rendezése a tömegjelenetek szempontjából és a szerelmespár bizalmas kapcsolata esetében egyaránt remekel. A Lovers Rock példaértékű korkép a határtalan jókedvről, a beteljesületlen szerelmemről és az emberi test gyönyöréről.
Red, White and Blue:
A Kis fejsze harmadik története McQueen legjobb filmje a 12 év rabszolgaság után. A 80 perces Red, White and Blue visszarepít minket a rendező korábbi alkotásainak függetlenfilmes hangulatába, s felsejlik az Éhség és a Shame – A szégyentelen minimalizmusa. A fejezet megtörtént események nyomán Leroy Logan (John Boyega) küzdelmét követi, aki a Londoni Rendőrség egyik első fekete tisztje. Logan apja (Steve Toussaint) rendőri brutalitás áldozata lett, és a hosszú éveken át zajló pereskedés ellenére a fiatal férfi a törvény szolgálatába áll, miközben döbbenetes atrocitások érik a munkatársai részéről.
McQueen karaktertanulmányként, nem életrajzi történetként kezeli a Red, White and Blue felemelő szüzséjét. Boyega karrierje legjobb alakítását hozza a komplex és meghasonló karaktert megformálva, akinek optimizmusa hamar kiábrándulásba torkollik. A kamerakezelés és a kompozíció szikár, minimális és atmoszférateremtő.
Külön kiemelném a feszült, kitartott képek és a remek vágás mellett a film egyik csúcsjelenetét, mely a rendőri öltözőben játszódik, és az egyik legbrutálisabb jelenet a játékfilmben. Amikor Boyega karaktere belép az öltözőbe, váratlanul feldühödik annak láttán, amit a kollégái a szekrényére írtak. A karakterrel ellentétben a néző csak a jelenet legvégén látja meg a szekrényre firkált rasszista szöveget, és mindvégig Boyega játékán keresztül tájékozódunk. Zilált és zaklatott, azonban dühét megpróbálja elfojtani, mígnem teljesen kitör belőle, és leordítja gyáva rendőrtársait az alantas felirat miatt. A pengeéles rendezés és steril kompozíció lehengerlő, McQueen és Boyega pedig lebilincselő párosítás.
Alex Wheatle:
A Kis fejsze talán legkevésbé összeszedett fejezete a Sheyi Cole által megformált Alex Wheatle életét alig 60 percben feldolgozó játékfilm. Wheatle-t 1981-ben börtönbüntetésre ítélték a brixtoni lázongásban való részvétele miatt, ahol számtalan inspirációt gyűjtött később megírt regényeihez. A Wheatle életét bemutató játékfilm egészen a gyerekkorától non-lineáris formában kísér végig minket az író hányattatott sorsán.
Az Alex Wheatle lavírozik a kamaradráma és életrajzi film között, azonban az emberi lélek összetettségét kutatva a Kis fejsze-antológia egyetlen sikertelen alkotása. Cole alakítása ugyan önmagában dicséretre méltó, az Alex Wheatle viszont történet szempontjából megbukik. A stílus és az ambíció McQueen részéről sokkal erőteljesebb, mint az érdemi cselekmény bemutatása.
Ugyanazt az életrajzi filmes formulát követi az Alex Wheatle, mint megannyi hollywoodi film, és a fejezet egyszerre telített és mégis lelketlen. Amennyiben egy konkrét eseményt – például csak a börtönéveket – ragadtak volna ki Wheatle életéből, úgy a pillanatban tarthatták volna a nézőt, s megmaradt volna az érdeklődésünk, azonban így csupán egy félig átsült, feledhető darabja a Kis fejszének.
Education:
Elérkeztünk a Kis fejsze záróakkordjához, mely egy kijózanító, szikár és megindító történet az intézményes rasszizmusról a fekete oktatás közegében elmesélve. Az Education egyszerre gyönyörű és irgalmatlanul dühítő darab. Az utolsó fejezet Kingsley-t (Kenyah Sandy) követi, aki egy tizenéves kisfiú figyelemzavarral. Kingsley nem tud hangosan olvasni, így az általános iskola igazgatója kisegítő iskolába küldi a mentális betegségekkel küzdő diákok közegébe.
Az Education egy 1970-es években játszódó, 63 perces felnövéstörténet, mely első felében Kingsley küzdelmét mutatja, második felében pedig egy független fekete oktatási szervezetre épül, ami feltárja a hasonlóan száműzött gyermekek szüleinek szemét. A történet letaglózó bemutatása az abszolút elnyomásnak. Hangvétele azonban váratlan optimizmust mutat, amikor Kingsley-t és sok hasonló sorsú gyermeket felkarol egy szinte ”törzsi bölcs” asszony, aki a fekete történelmen keresztül oktatja a fiatalokat.
Ugyan a karakterek fiktívek, a történet valóban lejátszódott, amikor a Brit Oktatási Minisztérium szisztematikusan szegregált specifikus fekete gyerekeket, és „oktatásügyileg átlag alattinak” bélyegezte őket. Bernard Coard ezt a tevékenységet 1971-ben leleplezte egy tényfeltáró folyóiratban.
McQueen egyik leginkább precíz rendezése a gyönyörű 16 mm-es filmre rögzített felnövéstörténet. Az elsőfilmes Kenyah Sandy kitűnő alakítása, a megrendítő és szoros elbeszélésű történet, illetve a fényképészetileg mesteri kamerakezelés által az Education a Kis fejsze tökéletes zárlata tematikai, narratív és stilisztikai szempontból egyaránt.
Összegzésként nem minden fejezet egyenlően magas színvonalú, történetben alapos mű, azonban átfogó lenyomata a fekete történelemnek. Az öt film megtekintését mindenkinek hatalmas szeretettel ajánlom. A Kis fejsze egy kiemelkedő antológia, mely bátran és elvitatottan feszegeti a határokat, szinte oknyomozó újságíró módján kutatja az összefüggéseket, vizsgálja az intézményes rasszizmust és állít örökérvényű korképet a fekete kultúráról.
A Kis fejsze filmgyűjtemény újabb jelzése annak, hogy Steve McQueen korunk egyik legtehetségesebb filmkészítője, aki megalkuvás nélkül leplezi le a szegregációt, az elnyomást, valamint az igazságtalanságot letaglózó és reményteli történetekkel.
A Kis fejsze 2020. november 16-tól elérhető Magyarországon az HBO GO kínálatában.