2020. dec 31.

Filmgyűjtemény az intézményes rasszizmus nagykönyvéből: Kis fejsze – kritika

írta: Csurilla Dániel
Filmgyűjtemény az intézményes rasszizmus nagykönyvéből: Kis fejsze – kritika

Kevés számottevő antológiasorozat készült, mely nem stílusgyakorlat, vagy szatíra szempontjából közelíti meg az egyedi formát. Steve McQueen minisorozata egyes kritikusok szerint vizsgálható filmgyűjteménynek, és a Kis fejsze megtekintése után ez a problémakör tökéletes értelmet nyert számomra.

small-axe.jpeg

A BBC és az Amazon Prime Video finanszírozásában az Éhség és a 12 év rabszolgaság ünnepelt rendezője korlátlan szabadságot kapott, hogy elkészíthesse a Kis fejszét, mely a brit fekete történelem egy antológiagyűjteménye az intézményes rasszizmusról, a szegregációról és a fekete kultúráról. Kiemelkedő, hogy nem csupán celluloidra dolgozott, mely rendkívül ritka egy átlagos sorozat esetében, hanem teljes kreatív kontrollt élvezett a történetek linearitása, az epizódok játékideje és a szereplőválogatás szempontjából.

Az öt különböző epizód – melyekre nyugodtan tekinthetünk játékfilmekként – átfogó, meghökkentően hatásos és szerfelett visszafogott rendezés formájában alkotnak képet a felsorolt témákról, melyek megállják a helyüket a 20. század közegében, s egyaránt rendelkeznek kortárs relevanciával. A filmek változatosak, főként magas színvonalúak, valamint a mozi és a sorozat határait bátran feszegetik.

Mangrove:

p08y419l.jpg

A 128 perc hosszúságú történelmi film az 1971-ben elhíresült mangrove-i 9-ek tárgyalása köré épülő korkép és jogi dráma. A címszereplő étterem tulajdonosát, Frank Crichlow-t (Shaun Parkers) szisztematikusan üldözte a korrupt és rasszista brit rendőrség, és megfélemlítő módszerekkel próbálta kisemmizni a nyugat-londoni telephelyéről. Azonban a Mangrove üzlet a fekete ellenállás kulturális és szociális központjává vált a brit Fekete Párduc mozgalom vezetője, Altheia Jones-LeCointe (Letitia Wright) segítségével.  

A két felvonásból álló film első része a rendőrségi brutalitás és az ellentüntetés köré épül, míg a második fele a tárgyalásról szól. Mindkét felvonás kijózanító, áttörő ábrázolása az 1970-es évek hatósági korrupciójának és a nyughatatlan fekete mozgalomnak. Parkers és Wright színvonalas játéka mellett McQueen briliáns rendezése, a feszes vágástempó és a lehengerlő filmzene kimagasló játékfilmmé teszi a Mangrove-ot.

Erőteljesen érvek szólnak amellett, hogy a Mangrove játékideje bőségesen elegendő lett volna egy 90 perces történethez, viszont McQueen különálló filmként, sajátos dramaturgiájú történetként kezeli mind az öt fejezetet. A kilenc mangrove-i vádlott közül csupán néhány komplex karaktert kapunk, viszont érdemben egységes egésszé áll össze a Kis fejsze-antológia első fejezete, mely a filmgyűjtemény egyik legékesebb darabja. Az igazság kutatásának felemelő története.

Lovers Rock:

lovers-rock-steve-mcqueen-bbc.jpg

Az alig 70 perces Lovers Rock a Kis fejsze másik igencsak kiemelkedő darabja, mely szintén a nyugat-londoni miliőben játszódik 1980-ban. A reggae partin zajló történet egy szerelmespár, Franklyn (Micheal Ward) és Martha (Amarah-Jae St. Aubyn) találkozását meséli el szűk drámai keretek között helyszín és időkezelés szempontjából.

A Lovers Rock egy intim, megható és ünnepélyes bemutatása az 1980-as évek fekete zenéjének, a közösségnek és a határtalan örömnek. A reggae partin összegyűlő fiatalok életkedvét és optimizmusát még az áramszünet sem veheti el, mit követően a diszkózenét a cappella szólamok váltják fel, s előtűnnek a McQueen-re leginkább jellemző hosszú beállítások. A játékfilm érdemi konfliktussal nem rendelkezik, viszont egy érzésfilm hangulatát kelti, s korlenyomatként funkcionál. Shabier Kirchner operatőr meghitt és érzéki munkája a Lovers Rock esetében a leginkább számottevő.

A második fejezet szinte tökéletes dramaturgiával rendelkezik. McQueen ismételten precíz rendezése a tömegjelenetek szempontjából és a szerelmespár bizalmas kapcsolata esetében egyaránt remekel. A Lovers Rock példaértékű korkép a határtalan jókedvről, a beteljesületlen szerelmemről és az emberi test gyönyöréről.

Red, White and Blue:

john-boyega-as-leroy-logan-in-red-white-and-blue.jpeg

A Kis fejsze harmadik története McQueen legjobb filmje a 12 év rabszolgaság után. A 80 perces Red, White and Blue visszarepít minket a rendező korábbi alkotásainak függetlenfilmes hangulatába, s felsejlik az Éhség és a Shame – A szégyentelen minimalizmusa. A fejezet megtörtént események nyomán Leroy Logan (John Boyega) küzdelmét követi, aki a Londoni Rendőrség egyik első fekete tisztje. Logan apja (Steve Toussaint) rendőri brutalitás áldozata lett, és a hosszú éveken át zajló pereskedés ellenére a fiatal férfi a törvény szolgálatába áll, miközben döbbenetes atrocitások érik a munkatársai részéről.

McQueen karaktertanulmányként, nem életrajzi történetként kezeli a Red, White and Blue felemelő szüzséjét. Boyega karrierje legjobb alakítását hozza a komplex és meghasonló karaktert megformálva, akinek optimizmusa hamar kiábrándulásba torkollik. A kamerakezelés és a kompozíció szikár, minimális és atmoszférateremtő.

Külön kiemelném a feszült, kitartott képek és a remek vágás mellett a film egyik csúcsjelenetét, mely a rendőri öltözőben játszódik, és az egyik legbrutálisabb jelenet a játékfilmben. Amikor Boyega karaktere belép az öltözőbe, váratlanul feldühödik annak láttán, amit a kollégái a szekrényére írtak. A karakterrel ellentétben a néző csak a jelenet legvégén látja meg a szekrényre firkált rasszista szöveget, és mindvégig Boyega játékán keresztül tájékozódunk. Zilált és zaklatott, azonban dühét megpróbálja elfojtani, mígnem teljesen kitör belőle, és leordítja gyáva rendőrtársait az alantas felirat miatt. A pengeéles rendezés és steril kompozíció lehengerlő, McQueen és Boyega pedig lebilincselő párosítás.

Alex Wheatle:

ccelebritiesalex-wheatle-1024x613.jpg

A Kis fejsze talán legkevésbé összeszedett fejezete a Sheyi Cole által megformált Alex Wheatle életét alig 60 percben feldolgozó játékfilm. Wheatle-t 1981-ben börtönbüntetésre ítélték a brixtoni lázongásban való részvétele miatt, ahol számtalan inspirációt gyűjtött később megírt regényeihez. A Wheatle életét bemutató játékfilm egészen a gyerekkorától non-lineáris formában kísér végig minket az író hányattatott sorsán.

Az Alex Wheatle lavírozik a kamaradráma és életrajzi film között, azonban az emberi lélek összetettségét kutatva a Kis fejsze-antológia egyetlen sikertelen alkotása. Cole alakítása ugyan önmagában dicséretre méltó, az Alex Wheatle viszont történet szempontjából megbukik. A stílus és az ambíció McQueen részéről sokkal erőteljesebb, mint az érdemi cselekmény bemutatása.

Ugyanazt az életrajzi filmes formulát követi az Alex Wheatle, mint megannyi hollywoodi film, és a fejezet egyszerre telített és mégis lelketlen. Amennyiben egy konkrét eseményt – például csak a börtönéveket – ragadtak volna ki Wheatle életéből, úgy a pillanatban tarthatták volna a nézőt, s megmaradt volna az érdeklődésünk, azonban így csupán egy félig átsült, feledhető darabja a Kis fejszének.

Education:

small-axe-education.jpg

Elérkeztünk a Kis fejsze záróakkordjához, mely egy kijózanító, szikár és megindító történet az intézményes rasszizmusról a fekete oktatás közegében elmesélve. Az Education egyszerre gyönyörű és irgalmatlanul dühítő darab. Az utolsó fejezet Kingsley-t (Kenyah Sandy) követi, aki egy tizenéves kisfiú figyelemzavarral. Kingsley nem tud hangosan olvasni, így az általános iskola igazgatója kisegítő iskolába küldi a mentális betegségekkel küzdő diákok közegébe.

Az Education egy 1970-es években játszódó, 63 perces felnövéstörténet, mely első felében Kingsley küzdelmét mutatja, második felében pedig egy független fekete oktatási szervezetre épül, ami feltárja a hasonlóan száműzött gyermekek szüleinek szemét. A történet letaglózó bemutatása az abszolút elnyomásnak. Hangvétele azonban váratlan optimizmust mutat, amikor Kingsley-t és sok hasonló sorsú gyermeket felkarol egy szinte ”törzsi bölcs” asszony, aki a fekete történelmen keresztül oktatja a fiatalokat.

Ugyan a karakterek fiktívek, a történet valóban lejátszódott, amikor a Brit Oktatási Minisztérium szisztematikusan szegregált specifikus fekete gyerekeket, és „oktatásügyileg átlag alattinak” bélyegezte őket. Bernard Coard ezt a tevékenységet 1971-ben leleplezte egy tényfeltáró folyóiratban.

McQueen egyik leginkább precíz rendezése a gyönyörű 16 mm-es filmre rögzített felnövéstörténet. Az elsőfilmes Kenyah Sandy kitűnő alakítása, a megrendítő és szoros elbeszélésű történet, illetve a fényképészetileg mesteri kamerakezelés által az Education a Kis fejsze tökéletes zárlata tematikai, narratív és stilisztikai szempontból egyaránt.  

p08xvpcm.jpg

Összegzésként nem minden fejezet egyenlően magas színvonalú, történetben alapos mű, azonban átfogó lenyomata a fekete történelemnek. Az öt film megtekintését mindenkinek hatalmas szeretettel ajánlom. A Kis fejsze egy kiemelkedő antológia, mely bátran és elvitatottan feszegeti a határokat, szinte oknyomozó újságíró módján kutatja az összefüggéseket, vizsgálja az intézményes rasszizmust és állít örökérvényű korképet a fekete kultúráról.

A Kis fejsze filmgyűjtemény újabb jelzése annak, hogy Steve McQueen korunk egyik legtehetségesebb filmkészítője, aki megalkuvás nélkül leplezi le a szegregációt, az elnyomást, valamint az igazságtalanságot letaglózó és reményteli történetekkel. 

A Kis fejsze 2020. november 16-tól elérhető Magyarországon az HBO GO kínálatában.

Szólj hozzá

blog streaming érdekes kritika hbo star wars éhség steve mcqueen amazon érdekesség friss rasszizmus marvel érdekességek szegregáció antológia shame filmajánló george lucas sorozatkritika avengers sorozatajánló viola davis michael fassbender bosszúállók fekete párduc lucasfilm black panther john boyega hbo go BBC 12 év rabszolgaság chadwick boseman az ébredő erő az utolsó jedik letitia wright cineart skywalker kora cineartblog fekete történelem