A bosszúfilmek az 1970-es évektől az underground, B-filmek (exploitation) irányvonalát erősítették olyan kizsákmányoló és rendkívül erőszakos darabokkal, mint a Köpök a sírodra, vagy Az utolsó ház balra. A francia filmkészítésben a 21. században két egészen kiemelkedő film készül, melyek Gaspar Noé Visszafordíthatatlan (2002) és Coralie Fargeat Bosszú (2017) című alkotásai, azonban a bosszúfilmek hollywoodi királyai Quentin Tarantino és Robert Rodriguez.

A nemi erőszakról szóló bosszúfilmek, melyek specifikusan az erőszak áldozatává lett nő revans-küldetéstudatára épülnek, sajnálatos módon mindig szigorú műfaji keretek között ragadnak, és a trauma feldolgozását, a kortárs nemi-politikai mondanivalójuk elvész az exploitation filmek tömegében annak okán, hogy elsősorban a férfi demográfia elvárásainak kényszerülnek megfelelni azzal, hogy a főszereplőnő hullahegyeket hagy maga után, és a filmkészítők minden esetben kvázi szuperképességekkel ruházzák fel az allegória szintén funkcionáló női szereplőket.

Emerald Fennell, akit többnyire A korona presztízssorozat cornwalli Kamilla hercegnéjeként ismer a nagyérdemű, első nagyjátékfilmjével bebizonyította, hogy sikeresen elkészíthető egy feminista bosszúfilm, mely a műfaji filmrajongók és az szerzői filmre éhezők igényeit egyaránt maximálisan kielégíti, a műfaját mégis fenekestől felforgatja. Fennell rendezésében az Ígéretes fiatal nő egy szélsőséges traumafilm, egy gender-politikai remekmű és egy pazar bosszúfilm, melyben Carey Mulligan tagadhatatlanul szenzációsan alakít.

Cassie (Mulligan) harminc éves, és a szüleivel él (Jennifer Coolidge, Clancy Brown), valamint kibukott orvostanhallgató, aki jelenleg egy kávézóban dolgozik. Éjszakánként azonban szórakozóhelyeket járva, ittasnak tettetve magát, megleckézteti a férfiakat, akik megpróbálják megerőszakolni. Cassie maga is megtapasztalta, milyen nemi erőszak áldozatának lenni, és élete többnyire céltalan, azonban hatalmas igazságtudattal és elfojtott traumákkal kénytelen létezni. Amikor besétál a kávézóba egy régi egyetemista ismerőse (Bo Burnham), Cassie döntés elé kerül, hogy felhagyjon-e a világ férfiainak megleckéztetésével, avagy folytassa küldetését.

Az Ígéretes fiatal nő ellentétbe kerül műfajával, és megkerüli a vérengzés szenzációját Fennell intelligens és provokatív forgatókönyve, Carey Mulligan páratlan alakítása és a film erőteljes kortárs relevanciája segítségével. A bizarr humor és a kielégítő – ám megosztó – finálé által Fennell filmje feledhetetlen megtekintés, műfajának ékköve és az eddigi év legjobbja.

Cassie vitathatatlan drámai szükséglete és sajátos bosszúja igazán élvezetessé teszi az Ígéretes fiatal nőt, és a főszereplő összetettségét és tragédiáját megformálva Mulligan jelentős győzelmet arat. Az álmaitól és a fiatalságától megfosztott főszereplő úgy navigál a férfiak világában, hogy közben végig megőrzi nőiességét és eleganciáját, miközben képtelen feldolgozni a traumát, melyért sokáig teljesen hiábavalóan keresi a tetteseket. Mulligan úgy testesíti meg a zárkózott és zaklatott főszereplőt, hogy a karakter különböző archetípusoknak kényszerül megfelelni, ugyanakkor remekbe szabott, átgondolt és ízléses játékkal valódi szimpátiát érzünk Cassie irányába.

A szülőket alakító Jennifer Coolidge és Clancy Brown párosa fantasztikus castingról árulkodik, ugyanis részint komikus jelenlétük, részint tragikus hátterük szívszorítóan mutatkozik meg az Ígéretes fiatal nőben. Könnyedén válhattak volna szükségszerű epizódszereplőkké, azonban Fennell remek emberi pillanatokkal fűszerezi a szülők jeleneteit, és kellő empátiával kezeli a céltalan lányt terelni próbáló karaktereket, akik maguk sem képesek Cassie elvesztegetett életét feldolgozni.

Bo Burnham, aki maga is színész-rendező (Nyolcadik osztály), a sikeres gyerekorvos szerepében egyaránt üdítő pillanatokat okoz a filmben, és a Mulligan-nel való kémiája szintén kiemelkedő, azonban a „szőke herceg fehér lovon” baljós meglepetéseket tartogat. Hasonlóan makulátlan apróbb szerepek erejéig Laverne Cox, Alison Brie, Alfred Molina, Christopher Mintz-Plasse és Adam Brody, akik valóságos sztárparádévá emelik a filmet elsőrangú jelenlétükkel.

Kimondottan örülök, hogy nem Margot Robbie, a film egyik producere, játszotta Cassie szerepét, ugyanis az Ígéretes fiatal nő egyik jelentős üzenete az átlagembert érő atrocitások feldolgozása és az arra való képtelenség bemutatása, melyet Robbie talán nem lett volna képes olyan jellegű érzékiséggel és komplexitással feltölteni, mint Carey Mulligan, aki fejedelmi és tragikus keresztútra vezényli a nézőket.

Benjamin Kracun operatőr egyedi vizuális megközelítése zavaróan szimmetrikus és bizonyos szempontból kizökkentően steril, ám végtelenül visszafogott kamerakezeléssel és beállításokkal erősíti a filmet, valamint nagyszerű filmzenével (Anthony Willis), vágástechnikával (Frédéric Thoraval) és látványtervvel (Michael Perry) karöltve Fennell megtalálta a tökéletes függetlenfilmes csapatot bátor és provokatív filmjéhez.

Kiemelném az Ígéretes fiatal nő 2000-es évekbeli zenehasználatát, melyek mind ellenpontozzák a látottakat, mindazonáltal felemelő és letaglózó pillanatokat nyújtanak Cassie bosszúhadjáratához. Megmosolyogtató lehet az átdolgozott Toxic-ot (Britney Spears), Paris Hilton Stars Are Blind-ját, illetve az Angel of the Morning-ot (Juice Newton) hallani, mégis hitelesen mutatják be a választott zenék a főszereplő fejében végbemenő változásokat és az Ígéretes fiatal nő kaotikus, gyakran felszínesnek tűnő természetét.

Emerald Fennell azonban szembeötlő éleslátással kezei a film kortárs relevanciáját, és egyfajta ferdetükröt állít a hatalmukkal visszaélő férfitársadalomnak, melyet az Ígéretes fiatal nő szatirikus, ravasz és borotvaéles befejezésével tudatosít. Szeretném hangsúlyozni, hogy a film fináléja nem való mindenkinek – különösen azoknak, akik erősen műfaji filmet látnak az elejétől Cassie történetében – mégis felvilágosult és célzatos sikert arat.

Az Ígéretes fiatal nő azért az egyik legjobb az általam látott bosszúfilmek közül, mert meghazudtolhatatlan küldetéstudattal és fedhetetlen erkölccsel éri el katarzisát, s bár helyenként szándékoltan félrevezető, a forgatókönyv az elvárásokat felülmúlva átgondolt és zseniálisan kivitelezett, melyet Carey Mulligan odaadóan és összetett módon végigkalauzol az elkerülhetetlen lezárásig.

A film széleskörben elérhetővé válik 2021. január 15-én lakossági forgalmazásban.