2020. nov 14.

The Mandalorian 2. évad 3. rész – kritika

írta: Arany Gergő
The Mandalorian 2. évad 3. rész – kritika

Chapter 11: The Heiress

Bár rendkívül sikeresen indított a Mandalóri második évadja, a múlt héten megjelent második rész, a The Passenger számos kritikát kapott a nézőktől, miszerint egyszerű töltelékepizódról van szó. Tény és való, hogy a cselekmény alig halad előre a történetben, inkább tévéfilmszerű, rövid, különálló történetként funkcionál – és bár az első évad alatt már megtapasztalhattuk, mennyire szórakoztató a mandalóri Din Djarin és a „gyermek” westernt idéző csillagközi kalandozása, a rövid, humoros kis betétek, amikor a „gyermek” fékezhetetlen étvágya és kíváncsisága bajba sodorja mindkettejüket, vagy épp az abszurd földönkívüli szörnyetegekkel való találkozások és küzdelmek – a rajongók többsége mégis inkább a történetre koncentrálna. A számos kérdést, amit az előző részek felvezettek, a második válaszolatlanul hagyott. Hogyan segíthetnek a Mandalórik megtalálni a Jediket? Valóban Boba Fett volt a rejtélyes alak a második évad nyitórésze végén? Mi történt a birodalmat feltámasztani igyekvő főgonosszal, Moff Gideonnal az első évad óta?

Azok számára, akik tűkön ülve várták a kaland folytatódását, a harmadik rész mindenképp megnyugvást jelenthet: a második epizód kitérője után a sorozat ismét visszakanyarodik főbb történetszálához: az események egyre csak fokozódnak számos új, és néhány ismerős karakter megjelenésével.

mandos2e31.png

Az epizód rövid bevezetőjében a Mandalóri roncsokban lévő hajója rögös zuhanással megérkezik a Mon Cala bolygóra, ahol búcsút veszünk az előző évad humorforrásának is beillő Békaasszonytól és ki nem kelt tojásaitól, aki boldogan egyesül újra élete párjával. Főhősünk egy közeli bárba tér be, ahol reményei szerint az ígért forrást elvezeti őt a többi Mandalórihoz. Ezen a ponton érdemes megjegyezni ismét a Mandalóri világépítésének remekét, ami ismét egy rendkívül hangulatos helyszínre helyezte a történetet. A Mon Cala planétája tengeri halászvárosaival egyfajta űrbéli kalóztelep benyomását kelti, ráadásul rég ismert névnek számít a sorozatban – ez azonban az első alkalom, hogy valóban filmen láthatjuk a bolygó felszínét. Az őslakos földönkívüliknek, a polipkaros fejű Quarreneknek és a leginkább halra emlékeztető Mon Calaiaknak – az eredeti trilógiából ismerős Ackbar admirális fajtájának – is nagyobb hangsúly és több jelentőség jut ezúttal, mint egyszerű háttérdíszlet.

Mando tehát megtalálja a szükséges forrást, és hamarosan egy Quarren halászhajó fedélzetén találja magát, akik fizetség fejében igyekeznek eljuttatni őt a többi Mandalórihoz. Hamarosan kiderül azonban, hogy Mando ismét csapdába sétált – fényes Beskar-páncéljának a bűnözők ezúttal se tudnak ellenállni. A megszokottal ellentétben ezúttal nem egy párperces, koreografált küzdőjelenetet kapunk, ami látványos ököl-és pisztolypárbaj után a Mandalóri győzelmével zárunk – hősünket valóban meglepetés éri, amikor az őt vezető Quarren elsőként a Gyermeket, majd őt is egy tengeri szörnyeteg medencéjébe löki, ahol látszólag biztos végzet várja kettejüket. A segítség ezúttal a Mandalóriktól jön – akik vezetője nem más, mint a Clone Wars-ból és a Rebelsből ismerős Bo-Katan Kryze. Bo-Katan, akit a rajzfilmsorozatbeli szinkronszínésze, Katee Sackhoff alakít, egy kis Mandalóri csoport fejeként küzd a birodalom maradéka ellen, hogy visszafoglalhassa bolygóját - ő jelenti a címszereplő Heiress/örökös(nő)t. Az epizód itt tovább bővíti a Mandalórik történetét is, amikor is főhősünk megrökönyödésére megmentői sorban leveszik sisakjukat. Mint kiderül, az ősi szabályzatot kevesen követik – egyedül a Din Djarint is befogadó, „The Watch”, akik Bo-Katan elmondása szerint bigott valláskövetők. És bár az új információk birtokában főhősünknek esze ágában sincs együtt dolgozni velük, egy rövid utcai harc során mégis újra összeakadnak. Bo-Katan segítségül hívja Mandot egy birodalmi hajó fegyvereinek kifosztására. Cserébe értékes információkkal szolgál – egy túlélő Jedi lovag tartózkodási helyével.

mandos2e32.png

Innentől kezdve a történet akciódúsabb utolsó harmada veszi kezdetét – a Gyermek megőrzésre kerül az utódai kikelését ünneplő Békaasszonyhoz, a mandalóri csapat pedig nekivág a birodalmi hajó elfoglalásának. És bár a küzdelem ismét egy egyoldalú összecsapásnak ígérkezik a rohamosztagosok ellen, az epizód további meglepetéseket tartalmaz a nézők számára. Végre felbukkan – ha nem is közvetlenül – az előző évad főgonosza, Moff Gideon, aki hologramon keresztül küldi utasításait a hajó kapitányának, aki a parancsokat követve próbálja meg feláldozni a hajót – és önmagát – a birodalom érdekében. És bár hőseink végül sikerrel járnak, a harc végén újabb izgalmas információkat tudhatunk meg: Bo-Katan célja Moff Gideon fekete fénykardjának, a Darksaber-nek a visszaszerzése, amely az animációs sorozatokban az ő tulajdonában volt – ezenkívül elmondja Mandonak azt is, hogy az általa említett Jedi nem más, mint Ashoka Tano – Anakin Skywalker régi tanítványa, aki szintén a Clone Wars és a Rebels-sorozatokban jelent meg.

A történet ezt követően a szokásos, pozitív hangulatban zárul: Mando visszatér meglehetősen megviselt állapotú, de működő hajójához, és elindul a Gyermekkel az ismeretlen Jedi mester bolygójára.

mandos2e33.png

Összességében véve a harmadik epizód szórakoztató, sok új információt és karaktert tartalmaz, mégse érződik elkapkodottnak vagy felszínesnek. Bo-Katan karaktere valószínűleg új vonalat vezet be a történetbe – a Darksaberért való küzdelme alapján legalábbis sejthetjük, hogy elő fog még kerülni a későbbi részek valamelyikében. Ashoka említése mindenképp jó hír, elvégre egy igencsak közkedvelt karakterről van szó – és bár már korábban igazolták, hogy megjelenik majd a második évadban (Rosario Dawson alakításával), mégis meglepetés volt hirtelen említése. A Jedi lovag rég várt felbukkanása most már jóval közelebbinek tűnik, hiszen előfordulhat, hogy a negyedik részben találkozunk is Ashokával – továbbra is rejtély azonban a karakter megjelenése az élőszereplős sorozatban.

Az egyetlen hátulütő az epizód kapcsán talán az, ahogyan ezzel a sorozat történetvonala összekapcsolódott a már ismert, meglévő sorozatokkal. Természetesen ez jó hír is lehet, hiszen rengeteg ígéretes vagy közkedvelt karakter fog felbukkanni először élőszereplős változatban. A Mandalóri azonban egész idáig azoknak a nézőknek is érthető és élvezhető volt, akik korábban nem látták a rajzfilmsorozatokat, vagy akár a Star Wars-filmeket egyáltalán. Egy jóleső, felfrissítő függetlenséget jelentett Lucas filmjeitől és a Disney-trilógiától, ami egy tejesen más szemszögből mutatta be a messzi-messzi galaxist. És bár pár ismert karakter bevezetése egyáltalán nem káros a történetre nézve, remélhetőleg a készítők nem esnek át a ló túloldalára, és kezdik el tömegesen beleépíteni a már ismert szereplőket a sorozatba.

mandos2e34.png

Egyelőre azonban nem kell ezek miatt aggódnunk: Bo-Katan karaktere nem érződött feleslegesnek vagy indokolatlannak, történetszála pedig sokkal tovább bővülhet a későbbiekben. A harmadik rész teljesítette a nézők kérését: előrehaladt a történettel, felvezette a következő epizódok tartalmát, amik alapján ismét kíváncsian várhatjuk Din Djarin és a Gyermek kalandjának folytatását.

Szólj hozzá

blog ajánló kritika starwars sorozat film disney heti filmajánló mando Star wars cineart disney+ mandalorian Cineartblog cineartblog CineArt mandalóri