Optimizmus egy messzi-messzi galaxisban. The Lego Star Wars Holiday Special – kritika
Ki gondolta volna, hogy az 1978-ban bemutatott Star Wars Holiday Special katasztrófája után érkezik egy újabb különkiadás, ráadásul a Lego közreműködésével? Bár az eredeti Special egy igazi bűnös élvezet a hardcore Star Wars rajongóknak, a Disney+ oldalán debütáló Lego különkiadás valóban egy szórakoztató karácsonyi történet.
Ken Cunningham rendező (Lego Jurassic World, Lego Pókember) felettébb ért a kisköltségvetésű animációs tévéfilmekhez és sorozatokhoz, és a The Lego Star Wars Holiday Special olyan felpezsdítő, szórakoztató hozzáállással kezeli a Star Wars univerzumát, olyan izgalmas képi világot és tehetséges szinkrongárdát ötvöz, hogy az új Special derűs optimizmusának egyetlen korosztály sem tud ellenállni.
A vukik ősi ünnepére, az Élet Napjára (Life Day) készülve Rey és barátai tüsténkednek, hogy vendégül lássák Chewbacca családját. Rey (Helen Sadler) Jedi Lovagnak edzi Finn-t (Omar Miller), azonban még rengeteget kell mindkettőjüknek tanulnia. Míg a csapat Poe (Jake Green) és Rose (Kelly Marie Tran) vezetésével serényen dolgozik a tökéletes Élet Napja ünnepségen az Ezeréves Sólyomban, addig Rey egy misztikus planétára utazik, ahol megtalál egy tér-idő kristályt, mely portált nyit a Star Wars univerzum különböző idősíkjaiba, s összekuszálja annak szövetét. A Jedi visszatérből Palpatine (Trevor Devall) eközben a kristályra feni fogát, így Rey-nek helyre kell hoznia, amit elrontott. Közben mindenki fontos leckét tanul az Élet Napjáról, az Erőről és a barátságról.
Első ránézésre semmi újat nem tapasztalunk, azonban a Lego Holiday Special laza és humoros hangulatban idéz meg mindent, ami Star Wars, miközben hűséges marad a Lego filmek könnyed és szellemes természetéhez. Az eredeti Special pikareszk szerkezete és a Star Wars rajongók számos, gyakran beszélt poénja, elégedetlenségei is visszaköszön a különkiadásban. A film önreflexív, helyenként giccsbe nyúló, ám szeretetteljes szelleme azonban mozgalmas és pergő akciószekvenciákkal (lézerharcok és fénykard párbajok) kalandos nosztalgiával ellensúlyozni tudja az apróbb hibákat.
A jóindulatú, gyermeki humorhoz számos easter egg és tisztelettel adózás párosul, s a The Lego Star Wars Holiday Special egy igazán kikapcsoló, nevetéssel teli, eszképista különkiadás. Pont olyan, amire most a világnak szüksége van. Kapunk egy kis A karácsonyi éneket, egy csipet Vissza a jövőbet, illetve egy marék Bosszúállók: Végjátékot, s minden Star Wars film és sorozat előtt tiszteleg Cunningham kisfilmje, mely mindössze 45 perc hosszú. A látványvilág nívós a kevés pénzből készült animáció nyilvánvaló hátrányaival ellentétben, illetve nagy mértékben használják az animáció műfaját előnyükre. Olyan dolgok történnek a különkiadásban, melyek élőszereplős formában lehetetlennek tűnnek. Külön kiemelném Lego Palpatine-t, akinek Trevor Devall kölcsönzi a hangját, s bár erőteljesen imitálja Seth MacFarlane Robot Chicken-féle Uralkodó rajzfilmes hangsúlyait, Devall Palpatine-ja mégis a film egyik legszórakoztatóbb része. A Nagyúr egy igazán elrajzold rosszfiú, s különösen tréfás a Darth Vader-rel való kapcsolata.
Végkövetkeztetésként szeretném megjegyezni, hogy rendkívül kis elvárással ültem le a Disney által gyártott The Lego Star Wars Holiday Specialt megtekinteni, mert nagyon féltem, hogy fapados animációval készült haszonlesés lesz a vége. Azonban meglehetősen kellemesen csalódtam, jókedvvel távoztam. Gyakorlatilag minden korosztálynak tudom ajánlani szórakoztató és jóindulatú ünnepi szelleme okán, és biztos vagyok benne, hogy az utóbbi Star Wars filmeket nehezményező rajongók is találnak értékeset a különkiadásban, annak humoros és önreflexív természetében. Nem egy mestermű, de karácsonyi filmnek tökéletes a maga őszinteségében, bugyutaságában és optimizmusában.
A különkiadás a Disney+ oldalán 2020. november 17-én debütált.